Változás a divatiparban? Fenntarthatóbb fast fashion törekvések a HM példáján keresztül

Változás a divatiparban? Fenntarthatóbb fast fashion törekvések a HM példáján keresztül 

A divatipar a második legszennyezőbb iparág az olajipar után. A gyártás rendkívül káros a környezetre, az előállítás magas szén-dioxid kibocsátással, vízpazarlással, vegyszeres szennyezéssel jár. Mielőtt mélyebben a témába vetnénk magunkat fontosnak tartjuk tisztázni, hogy mit is jelent a fast fashion kifejezés, mi apontos definíciója: A fast fashion a kiskereskedők azon törekvése, hogy az aktuális trendek a kifutóról mihamarabb a boltok pocaira kerüljenek (Hines és Bruce, 2001). 

A fast fashion lényegében a vásárlói igények azonnali kiszolgálására reagálást, egy gyorsabb rendszert jelent. Az alapötlet, hogy a divat nem szezonálisan változik, hanem folyamatosan. Ezzel a korábban megszokott iparági sztenderdekből kilépve egy teljesen más koncepciót hozott be az iparágba. A ruha, kiegészítő ötletének megszületésétől a boltba kerülésig eltelt idő rövidült le. Mindehhez az ellátási láncok finomhangolása biztosította a lehetőséget. A fast fashion megszületése nagyban köthető Amancio Ortegához, aki a Zara alapítója. Ő ismerte fel a lehetőséget abban, hogy az emberek vágynak arra, hogy a kifutók darabjait viselhessék, de az átlagemberek számára mindez elérhetetlen. Innen jött az ötlet, hogy a legfrissebb trendeket követő, de tömegtermelésre is alkalmazható ruhákat kell gyártani (Nagy, 2012). 

Világszerte egyre többen figyelnek fel a divatvilágon belül a fast fashion által okozott mérhetetlen pazarlásra, a vele járó környezetszennyezésre és a legkevésbé fenntartható modellek elavulttá válására. Hogyan próbálnak ezen változtatni a fast fashion márkák? 

A H & M Hennes & Mauritz Ruházati Kiskereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot 2004-ben alapították, árbevétele 99,38 millió dollár, alkalmazottainak száma 815 (Company Information EBSCOhost, 2016a). A H&M Magyarországon az első üzletét 2005-ben nyitotta meg. Ma már 40 üzlettel és magyar nyelvű online webáruházzal is rendelkezik, melyet 2015 áprilisában nyitott meg (hm.com/hu, 2016). 

A H&M csoport számos fejlesztésbe kezdett az utóbbi időben, hogy fenntarthatóbbá váljon. Ezek közül mutatnánk be párat:

1.     Non-profit alapítvány: A H­&M létrehozott egy alapítványt, melynek fő fókuszai a fenntarthatóság, az oktatás és az egyenlőség. 

2.     Korszakalkotó újítás: A H&M csoport olyan forradalmi technikát fejlesztett ki, mely a hulladéktextilt hidrotermikus folyamat során minőségvesztés nélkül új, felhasználható anyaggá alakítja át.

3.     Fenntartható kollekció: A H&M szinte minden üzletében és online is találkozhatunk a zöld címkével ellátott, úgynevezett Conscious termékekkel. Ezek azért jók, mert organikus vagy újrahasznosított anyagokat tartalmaznak, vagyis azáltal, hogy ezeket választjuk, nemcsak a környezetünkkel, de magunkkal is jót teszünk.

A H&M törekvései jó kiindulópontok lehetnek tehát egy fenntarthatóbb fast fashion üzletág irányába.

Felhasznált források:

1. Company Information EBSCOhost (2016b.): Zara Magyarorszag Kereskedelmi Korlatolt Felelossegu Tarsasag, elérhető: Company Information EBSCOhost, letöltve: 2022.03.31

2.     Hines, T. and Bruce, M. (2001): Fashion Marketing:Contemporary Issues. Butterworth- Heinemann, Oxford. 

3.     Hm.com/hu (2016): Hm.com/hu, elérhető: http://www2.hm.com/hu_hu/index.html, letöltve:2022.03.31

4.     Nagy Gergő (2012): A válságálló Zara titka. Elérhető: https://hvg.hu/gazdasag/20120910_Az_eldobhato_ruhake_a_jovo 

Letöltve: 2022.03.31